Az aláhullás ( Nama’Him Elise c. könyvéből – fordítás Kálmánné Soós Éva, 2014.12.10. )
Mi is történt tulajdonképpen? De hát minden a legjobb, kozmikus rendben volt, minden Fénylény, minden Angyal szorgosan tevékenykedett és kóstolgatták a létet szabadságukban és minden lépéssel, mert az Első Központi Univerzum nem csupán a legfiatalabb, hanem a legszínesebb és legérdekesebb is volt. Minden, amit tettek a Forrás iránti szeretetből fakadt. Sok mindent kipróbáltak, ismét elutasítottak, újra strukturálták, újat teremtettek. Egy élénk nyüzsgés volt, így áll leírva a kozmikus bölcsesség csarnokaiban.
A Nagy Tanács összeült és elhatározta, hogy itt lenne az idő minden kísérlet legnagyobbikának elindítására, valamire, ami korábban még soha nem került kipróbálásra. Mi történne, ha a Trónangyalok egyike az Isteni Merkabától és ezzel a szeretet köteléktől elszakadna? A választás a legnagyobb Szeretet-angyalra esett, aki Isten jobbján foglalt helyet. Ez az angyal a YoahToh nevet viselte. A Földön valójában „álnevén” ismert, mint Lucifer.
YoahToh beleegyezett, és rendelkezésre állt. A Fény első teremtménye, Isten Szeme, megadta az engedélyt. Az angyalok kórusa énekelni kezdett, és az Elohimok leválasztották YoahToh-t a szeretetkötelékről, ami minden lényt az Isteni Forrással összekapcsol. A hatása enormis volt, és a kialakult hevességében nem várták. Az univerzum rengett, és egy hangos csattanással elkezdett YoahToh energiája lehasadni, és láthatóan sűrűbb, sötétebb, szürkébb lett. A mezője színei kialudtak és ő a Fény legmagasabb szintjéről egyre mélyebbre zuhant energetikai rezgésében . Egyidejűleg a leválasztott energia hatalom teljesen kapkodott maga körül, és mint egy részeg mindent szaggatott, ami a hatósugarában volt. Néhány angyal, akik YoahToh –hoz nagyon közel álltak, nem tudták ebből a hatalom teljes szívásból kivonni magukat, és vele zuhantak.
Feltartóztathatatlanul zuhant a nem olyan magas rezgésű vidékre, az Univerzum perifériájára, mert a szeretet energia nélkül nem tudta megtartani magát a magas szinten. Alapvetően a fejlődésnek ezen a pontján még nem volt az univerzumban terület, mely hasonlóan mélyen rezgett, mint ahogy ő ezt mindinkább tette. Erre vonatkozóan ő volt minden dolog mértéke, mert minden az Isteni fény és a szeretet volt. Minden egységben volt energia által átitatott - eddig.
Ez egy zuhanás volt a feneketlen mélységbe. Egy nagyon nagy, kristályos energiamező felé tartott. Ez a Galaxis egy kihelyezett őrhelye volt, melynek az volt a feladata, hogy információt és tudást fogadjon be, tároljon és adjon tovább. Ez az energiamező a Lemúria nevet viselte. Egy üstökös esőként csapódott be a valamikori YoahToh energiája ebbe a mezőbe.
Lemúria a legnagyobb fény mezője volt, kapcsolódva az Isteni gondolatmező mágneses vonalaihoz. Sok ezer arany fénylény dolgozott itt, mint a tudás őrzője. Minden nagyon gyorsan történt: Az arany lényeket váratlanul érte a zuhanás, a szürke energia rájuk telepedett és Lemúria nagy részét a mélybe rántotta. Ahogy Lucifer energiája összesűrűsödött, a lehetséges legmélyebb rezgésre, ez Lemúriát is megfertőzte és az Isteni mágneses mező vonalairól kiszakította. Lemúria energiái is összesűrűsödtek, és egyre inkább szilárdabbá és sűrűbbé váltak. Így az emberi időt nézve egy nagyon hosszú időszak alatt sok bolygó keletkezett.
A Földön, ahogy Lucifer a „saját” bolygóját innentől fogva nevezte, volt a legerősebb a Lucifer energia. A 388 további bolygó, melyek az egykori Lemúriából keletkeztek, különböző mértékben voltak érintettek. De ők is elválasztódtak a mágneses vonalaktól, és az ő mágneses rácshálójuk is eltolódott vagy együttműködött.
A lemúriai Fénylények nem tudták a Luzifer energiát transzformálni, belélegezték és elveszítették az egység tudatukat. Isten lélegzete helyett Lucifer lélegzetét lélegezték. Egyetlen különbséggel Luciferhez képest: Még mindig a szeretet kötelékkel kapcsolódtak, mert ezt csak a Forrás beleegyezésével lehetett leválasztani. Ez az első és utolsó esetben lett engedélyezve. A lezuhant angyalok némelyike annyira egybeolvadt Luciferrel, hogy innentől fogva őt ismerték el Istenként – de a szeretet kötelékük mégis érintetlen maradt. Ez a szeretet kötelék biztosítja, hogy az isteni mezőbe való önkéntes visszatérésük lehetséges.
A kísérlet elveszítette az irányítást. Isten merkabája YoahToh hiánya miatt megváltoztatta a mozgását, ezért lelassult SOL’A’VANA-ban Isten lélegzetének ritmusa, melyet az univerzumba árasztott. Ez változásokhoz vezetett, melyek az egész univerzumra kihatással voltak. YoahToh hiányát a lehető leggyorsabban ellensúlyozni kellett, különben az univerzum struktúrája széttört volna.
Ezen a helyen szeretném hozzáfűzni, hogy mindez a Forrásra magára soha nem jelentett veszélyt. Isten minden-ami van, és soha nem lehet lerombolni. De megszámlálhatatlan fiatal lélek megteremtett élettere, az Első Központi Univerzum veszélyben volt. Miután a Forrás maga az egység, számára semmilyen szentimentális jelentősége nincs, ha elhatározza, hogy egy hibás kísérlet miatt egy teljes univerzumot egyszerűen belélegez. Ekkor sem vész el egyetlen élet sem. Ami ekkor elvész, az az egyes lények egyedi individualitása, ők visszamennek az egységbe. Végső soron az történik, hogy minden lény, aki létezik, erre törekszik, és ez mindenképpen megtörténik, -majd valamikor. Ezen azonban nem kell ma elgondolkozni, mert a végtelenséget nem lehet definiálni.
A fontos az, ami most van, és ami eddig történt. Vannak emberek, akik azt mondják: „Ami volt, az nem érdekel. Azt szeretném tudni, mi jön.” A teljes történet során azt fontos megérteni, hogy csak az jöhet, amit megteremtünk. A döntésnél, hogy isteniségünkből kiindulóan mit akarunk megteremteni, mindennek szerepe van, a kezdetektől fogva. Ezért érkezik a teremtés előtt a z emlékezés, a felébredés. Honnan tudnánk hová kell mennünk, ha nem tudjuk, honnan jöttünk? Ez az, kedves fénynővérem, fényfivérem, amiért ezt a történetet ide leírni bátorkodtam. Te része vagy ennek a történetnek. Ez az út, melyet hátra hagytál.
Egy előre mutató megoldás született. Egyes magas angyali lények helyettesítették a hiányzó trónangyalt. De ez csak egy kényszerű pótlás volt. Továbbra is hiányzik YoahToh. Nincs a helyén.
Az aláhullást követően az Első Központi Univerzum elkezdett imádkozni. Ők Melek Metatronhoz fordultak, akinek közvetlen bejárása van a Forráshoz, és Metatron kérte a Forrást, hogy adjon időt az Univerzumnak, hogy az isteni rendet saját erőből helyreállíthassa. Ez az időintervallum, ami már ca. 4,3 milliárd éve tart, a mi időnk szerint 2012 és 2015 között jár le. Ekkor befejeződik a ciklus, melyet Isten adott az Univerzumnak, hogy Lucifert hazavigyük és ismét a szeretet kötelékhez kapcsoljuk.
Ezóta az univerzum minden magas lénye együtt dolgozik, hogy ezt a művet beteljesítse. Te is egyike vagy ezen magas lényeknek. Te az idők kezdete óta jelen vagy a bolygón, csak ezért! Szabad elhatározásból jöttél ide, végül is tiszta fénylényként. Számtalan iskolát végig jártál, az első földi korban, melyet Lemúriáknak hívnak (már nem Lemúriának) egy egyedülálló mentési akció során Lucifer energiát transzformáltál az arany fénylények számára, - amíg újra el nem kezdtek ragyogni- és a kristály mezőkbe vitted őket. A kristály mezőket, melyek neked köszönhetően máig is a Valóságot hordozzák, védted és elzártad, teljes odaadással és minden szereteteddel. Mindezt az újkori képzelőerőnkön túl négy milliárd éven át. Beletörődtél, hogy az energiák sűrűjében, melyet dualitásnak hívnak egy hosszú folyamat során –melyet az emberiség ma evolúciónak hív- egy fizikai testet képeztél magad körül. Ma is méltósággal viseled a földi nehézség terhét, habár a valós lényed a tiszta fény. Mennyi szeretetet kell magadban hordoznod, hogy mindezt elvállald? És mennyi bátorságra volt szükség, hogy minden inkarnáció előtt ezt újra eldöntsd. Észreveszel valamit? Sejted-e ki-és mi vagy?
Az ezt követő korszakban Atlantiszon pár százmillió évig a fényért harcoltál. Ha a tested elhasználódott, megújítottad, vagy azonnal újra inkarnálódtál, hogy tovább harcolj, hogy a Lucifer energia ellensúlyozására egy ellenerőt hozz létre. Még ha ebben a korban pl. egy főpap/nő, vagy Földgyógyító voltál is, vagy egy templomi táncos/nő, akkor is a fény harcosaként jelölünk. Tettél azért, hogy a bolygó egy bizonyos energiaszintet tartson, és ez által fennmaradjon. Kizárólag csak egy vég nélküli működés volt a Fény értelmében, - minden „de” és „ha” nélkül, vonakodás és habozás nélkül, erővel telten és kompromisszum mentesen. Az atlantiszi időminőségben nem volt más választásod, mint hogy a Lucifer energiát visszaszorítsd és az isteni örökséget, a kristályvárosokat védjed-mert a szeretet szavai és az együttérzés akkor nem segítettek volna.
Atlantisz több volt egy városnál. Ebben a korban az egész bolygó Atlantisz volt. Atlantisz egy időminőség volt, ami valamikor a végéhez közeledett, mert a harc a sötétség ellen már nem a választás útja volt.
Amikor az energetikai viszonyok jelentősen megváltoztak, és a Lucifer energia kielégítően elalélt, ez a korszak befejeződött és egy új kezdődött. Atlantisz nem egyszerűen lehanyatlott, hanem a bolygó visszavezetésének akciója egy új fázisba került. Atlantisz dimenziókapui bezáródtak. A tiszta szemtől szembeni harc időszaka elavulttá vált. Az atlantiak a piramisokon keresztül átléptek a következő idő dimenzióba. Ők átvitték az Isteni örökséget és a tudást, -éppúgy, mint a Frigyládát és Excalibur kardját is, valamint az isteni hatalom sok más energiáját az új korba. Amikor a dimenziókapuk bezáródtak, az utókor számára piramisokként mutatkoztak meg. Noé bárkája a dimenziókapuk voltak, a piramisok. Ezután következett az özönvíz - melyet egy üstökös váltott ki, és a bolygót a víz általi nagy megtisztulásnak vetették alá.
Te, atlantiként együttműködtél, a dimenzióváltás és Isten jelenlétének hagyatékaként és bizonyítékaként piramisok ezreinek felépítésében a bolygón (-melyet Atlantiszban a szellemi hierarchiák által Lady Gaia-ra kereszteltek). Látod, hogy még az ilyen egyértelmű bizonyítékokat sem ismeri fel a mai emberi elme. Ezt annakidején nem tartottuk lehetségesnek, hogy eljön egy kor, amikor a felszíni értelem irányítja a bolygót. Egyszerűen letagadják, és egy történetet mesélnek arról, hogyan higgye a világ, hogyan építették a piramisokat 2500 évvel ezelőtt. Hogy ez hogyan működött azt nem igazán tudják elmagyarázni. Köveket kellett faragni az egyiptomiaknak aztán egymásra rakni. Ilyen értelmetlenséget elhisznek az emberek, mert az elme diktál nekik. Amit nem szabad, azt nem lehet. És a Földön lévő legmagasabban fejlett civilizációnak tudnánk-e tekinteni magunkat? Ott voltál, amikor 17.000 évvel ezelőtt az atlantiak isteni hatalmánál fogva ezeket a monumenteket felépítették. Ezek dimenziókapuk, melyek a valóság kristályvárosaira épültek, és ezért lerombolhatatlanok. A kristályvárosok ma is a bolygó kétharmadát teszik ki. Én itt a mély tengerekre mutatok rá, melyek az emberek által nagyrészt hozzáférhetetlenek, valamint a föld belsejében lévő fényvárosokra, összekapcsolva az un. Ley vonalak által.
A szeretet, ahogy ezt mi ma emberként érezzük, az atlanti korszakban még nem volt. Érzelmi testeink még nem voltak ilyen fejlettek, mint ma, habár magasan spirituális lények voltunk, mindenkor jelen az isteniségünkben. A személyes szeretetet alig ismertük, telítettek voltunk az univerzális szeretet által. Ha valamit éreztünk, ez bátorság, odaadás és tisztelet volt. Ezért mindig nehéz mindazt, ami az akkori korban teljesen normális volt a mai szemmel nézni és összehasonlítani. Ez végül is mindig a történések megítélésével zárul, melyek így nem hozhatóak át. Atlantiszban nem igen volt időd sokat érezni. Azért voltál ott, hogy harcolj.
Az Univerzum Magas Tanácsa felismerte, hogy készen állt az idő egy új energiára. A Forrás az addigi teljesítményt egy ajándékkal ismerte el. Megtett valamit, ami addig egyedülálló volt, mert minden addig létrejövő élet a fény teremtménye volt, megáldva az Élet ódájával. A Forrás Önmagából küldött ki egy részt, magát az Életet, a szeretet egy áldáscseppjét.
Ezzel elkezdődött a Földön Lentos korszaka. Mindenki, aki korábban a fény harcosa, vagy Főpapja/nője volt, inkarnálódtak az új korba, letették fegyvereiket és a szóhoz folyamodtak. Hírdették a Szentföld eljövetelét, a Megváltót. Isten Fiának kellett megérkeznie, és a tiszta szeretet tetteivel a művet befejezni a bolygón. Nehéz volt a hírnökök számára, mindenekelőtt Mózes számára, mindezt az emberek számára közvetíteni. Minden időkben voltak a világok közötti közvetítők. Mózes nem csupán a Tízparancsolatot fogadta Melek Metatrontól, melyek az akkori körülményekre szabottak. Annakidején az emberek számára világos üzeneteket kellett adni, mert a szeretet és a szabadság érveit csak egy későbbi időpontban lehetett érvényesíteni. Mózes sok üzenetet kapott a Szellemi világtól, melyeket az őt követők leírtak, terjesztették és erre építettek, hogy az emberek közötti személyes szeretet magját felvirágoztassák. „Csupán” pár ezer évig tartott, amíg a szeretet üzenetei és a messiás érkezésének híre végig terjedt a bolygón. Ebben a hosszú időszakban több földi dimenzióban inkarnálódtál. Lentosban és párhuzamosan Avalonban is.
A sok-sok avaloni inkarnációd során az emlékezetedet egyre inkább elhagytad. Ezen inkarnációk középpontjában az emberi szeretet, a szabadság és a megbocsátás álltak. Innentől kezdve a mai napig egészen belemerültél az emberi létbe, megismerted az emberek közötti erotikus szeretetet, a fájdalmat és minden hozzá tartozó érzést is. Az érzelmi tested megérhetett.
Az életidők is jelentősen lerövidültek. Nem tudtál megújulni és több száz évig egy testben maradni, megismerted a betegséget, az életet és halált. Mivel egyre kevésbé emlékeztél arra, ki voltál és honnan érkeztél, így ezt a spirituális tudást a magas Főpapság tanította a számodra. Innentől kezdve arra hagyatkoztál, hogy hittél és bíztál. Tanulnod kellett és érezned, mi az igazság, és az intuíciódat kellett használnod, hogy a szíved útját követhesd. Ez egy nagyon intenzív iskola volt, melyek középpontjában az Arthúr király körüli Grál lovagok álltak. Ilyen módon készültél fel a Szentföld, a megváltó megérkezésére. Mert neked is az érzékelésedre, az érzésedre kellett hagyatkoznod, hogy ő az–e, akire oly sokáig vártál. Mert akkor sem tudtak a Szellemvilág, az univerzum fénylényei időbeli útmutatást adni. A kijelentésekben egyszer valamikor az szerepelt, hogy „nagyon hamarosan” megérkezik a Megváltó, és ezt követően még 1730 év eltelt.
Ehhez tudnunk kell, hogy az idő, ahogy ezt mi itt ismerjük, és a dualitásban megéljük, a fény magasabb világaiban nem létezik. Ezen kívül a különböző korszakokban az időt teljesen másként érzékeltük. Minél magasabb volt a bolygó rezgése, annál gyorsabbá vált az idő. Ezért a korszakok időbeli hossza egészen a mai időkig egyre rövidebb. Az idő begyorsul a bolygó energiájának emelkedésével. A jelen pillanatban egy olyan enormis idő gyorsulást élünk meg, ami ahhoz fog vezetni, hogy az idő, -ahogyan mi ismerjük-, nem fog többé szerepet játszani. A lineáris idővonal az illúzió része.
Miután a Valóságban minden a MOST-ban történik, így senki nem tudta, hogy a Földön végül is mikor fog megtörténni a Megváltó eljövetele. Erről azt gondolta a legtöbb ember, hogy Isten Fia egy égi létrán ereszkedik le királyi pompával, és egyetlen kézmozdulattal helyreállítja az Isteni rendet. De mindenekelőtt – így hitték ez emberek- a zsidókat fogja megmenteni és a rómaiakat elűzi.
Nem, ő egy pici embergyermekként érkezett szegény körülmények közé születve, és minden ember megmentésére érkezett, nem csupán egy meghatározott népért. Ő is hátra hagyta emlékezetét, hogy ugyanolyan feltételekkel, mint te vagy mi, szabad akaratból végigjárja a felébredés útját. Tanárai voltak, Avatárok a Földön, akik előrelátóan tudtak a gondviselésről, és a saját isteni képességeik birtokában voltak.
Egy volt közülük Mária Anya, aki Jézus-Joshuának nem a biológiai szülője volt, hanem egy nagyon magas Főpapnő, aki őt felnevelte és tanította. Keresztelő Szt János elvezette őt Egyiptomba a piramisokhoz, és ott elvégezte vele a felébredés rituáléját. Kb. 23 évesen Jézus a Gízai piramisban ébredt fel, magára ismert. A nép elé lépett, akik őt már évek óta követték, akik egyszerűen érezték, ki ő, és bíztak a bölcsesség szavaiban. Azt mondta: „Isten fiaként állok előttetek, Fényemben felébredtem, közösen fogjuk a művet befejezni”.
A Jeruzsálembe vezető vissza úton egyre több ember csatlakozott hozzájuk. Sok gyógyulásban és csodában segített. De a feladata a szeretet szavainak és tetteinek elterjesztése volt, a krisztusi önvaló lehorgonyzása volt a Földön és minden emberben, hogy megbocsátás és végeredményben megváltás történhessen meg. Az elválasztottság illúziójától és ennek minden konzekvenciájától való megszabadulás. A Lucifer aláhullása által kiváltott ezen valótlan, igaztalan gondolat nagyon elterjedt volt a Földön. Csak maga Lucifer volt valóban elválasztott a Minden-Egy szeretetétől. Ő ez által mindent elveszített, amit az igaz élet jelentett. Isteni hatalmát megtarthatta, a szabad akarata is magmaradt. Azóta minden hatalmával dolgozik, és azon van, hogy az egykori Lemúria bolygóinak hazavitelét megakadályozza. Ő ezt a területet magának igényli.
A fejtegetés ezen pontján nagyon fontos megemlíteni, -és a számodra is fontos, hogy szíveddel megértsd- hogy a dolgok magasabb nézőpontjából szemlélve nincs jó és rossz. Nincs vétek és bűn. Fény van és szeretet, vagy ennek a hiánya. Természetesen Lucifer aláhullása nagy nyugtalanságot váltott ki, sok fájdalmat és kárt okozott, -leginkább emberi nézőpontból. Ez a nézőpont érthető, mert az illúzió, amiben Lucifer és majdnem minden ember fogva tartva látszik, oly valóságosan hat. A dualitás illúzió. Az idő illúzió. A világ, ahogyan mindenki magában és mi együtt kollektíven érzékeljük, illúzió. Az emberek legtöbb gondolata tisztán illúzió. A fizikai test illúzió. Minden fájdalom, legyen bár testi vagy lelki, illúzió. És mégis fáj. Amíg a dualitás működik, amíg Lucifer YoahToh-ként vissza nem tér, ezekkel az adottságokkal kell bánnunk. Minden fájdalom, melyet érzünk, a Lucifer energiát transzformálja. Egyetlen kivétel van, és ez a félelem. Ebből táplálkozik Lucifer. Miért próbálják meg tehát az embereket újra és újra a félelem újabb fejezeteibe vezetni?
Az idők során mi is belélegeztünk Lucifer energiát. Ez az a részünk, mely azt mondja: Minden értelmetlen, - te csak egy parányi emberke vagy - Istennek, ha egyáltalán létezik te közömbös, jelentéktelen vagy - Isten megbüntet téged, a pokolba jutsz - a szeretet csak képzelődés - vedd komolyan magad, az élet veszélyes- a gonosz mindenhol ólálkodik, senkiben ne bízz - amit érzel, az szomorúság, nem vágyakozás - valami nem stimmel veled – nem vagy elég jó - beteg vagy - gyenge vagy és semmire nem vagy jó - a biztos halált fogod elszenvedni stb. Ez az a hang benned, ami a fényedet lekicsinyli, megfélemlít és elbizonytalanít. Egyszerűen megnehezíti a számodra, hogy úgy szeresd magad, ahogy Isten szeret téged, úgy ahogy vagy. Ez az a részed, mely minden pillanatban meg akarja akadályozni, hogy isteniségedet megérezd, és az igazságban szabad légy. Ez a részed a számodra adott eszközt, az értelmedet ellened fordítja, az illúziót valóságként akarja elfogadtatni veled, valamint az ellenségeskedést, az egymás iránti érzelmi hidegséget - mint a dolgok rendjét állítja be.
Most mondhatnád: „Most tudom, hogy az ellenség bennem van”. De épp ez nagyon fontos a számomra: Mindezek után, amit talán most hallottál először, NE ellenségképet építs ki magadban Lucifer vagy bárki iránt is. A megoldás a SZERETETBEN van. Bocsáss meg Lucifernek! Bocsásd meg magadnak, hogy Lucifer részeid vannak, hogy az illúzió lezárt fényébe engedted belerángatni magad, hogy megtettél dolgokat, melyeket nem tartasz igazán helyesnek, és most megbánsz, és most rossz lelkiismeretet hurcolsz magadban. Mindezekkel csak a bűnösség érzésével töltöd fel magad, jobban mondva a Luciferi részekkel engeded újra feltölteni magad, melyek újra csak a kicsiséget és az értéktelenséget mutatják önmagadnak. Ebben az értelemben nem létezik a bűn. A magas Fénylények, beleértve magát a Forrást is, nem ismerik a bűn és a vétek fogalmát. Ez Lucifer találmánya. Ezért küldte el hozzánk Isten a Fiát, hogy a megbocsátást tanítsa, és a megváltást elhozza, hogy az embereket a szellemi és érzelmi szinteken meggyógyítsa.
Lucifer dilemmája az, hogy a folyamat teljes emlékével rendelkezik. Tudja, hogy hívják, hogy a helyét újra elfoglalja. Tudja, hogy a dualitás illúziója hamarosan véget ér, hogy nem nyerheti meg a játékot. Mégis minden elképzelhető eszközzel harcolja az elveszített csatát, viszályt szít a lelkedben, önmagaddal szemben és az emberek között. Nem akar visszatérni, mert nem ismeri ezt a vágyódást, mert nem tudja érezni a szeretetet. Magányos és nem igazán élő, semmilyen örömet és együttérzést nem tud érezni. Elválasztódott a szeretet száltól, nem tud mást. Minden más ember, akinek megvan ez a csatlakozása, és az isteni szeretetet magában hordja, mint ahogy a luciferi energiát is, bármikor szabad elhatározásból a fény és a szeretet mellett dönthet. Lucifer erre nem képes. Neki segítségre van szüksége ehhez, különben a lelke örökre elveszne. Egy magasabb nézőpontból ő rendelkezett a legnagyobb bátorsággal. Méltó arra, hogy szeretettel és elismeréssel közelítsünk hozzá.
Ezért kérünk, te is segíts be, hogy a mű, ami az ősidőkben elkezdődött, melyet Jézus Krisztus tovább vitt, most befejeződjön. Légy belátással és együttérzéssel önmagad iránt, Lucifer iránt és minden emberi angyal iránt, aki a sötétség ellen nem tudott védekezni, és magát látszólag bűnnel töltötte fel. Szakíts mindezzel! Bocsáss meg és engedd, hogy neked megbocsássanak, fogadd el a megváltást. Isten azt szeretné, ha megszabadulnál mindettől, és hogy az ő tiszteletére élveznéd és ünnepelnéd a szeretetet és az életet. Ez az, amit ígértek neked, és Isten mindig megtartja a szavát!
A nagy kísérlet régen befejeződött. Az ősi állapot lépésenként visszaáll, az isteni rend visszatér. Semmi nem marad hátra a kollektív (rém)-álmunkból. Mély békében leszel mindazzal, ami megtörtént, -bármilyen fájdalmas is volt egykor- mert a szívedben érzed, hogy Isten mindig veled volt, akár benned is, és soha nem voltál egyedül, vagy elválasztva. Mindig rendelkeztél a szellemvilág szellemi vezetésével. Hordoztak téged, ha te ezt már nem tudtad tenni. Minden pillanatban tiszteltek és becsültek, mert mindig tudták, ki vagy és mit teljesítesz. Isteniségedet fogod élni a Földön, Isteni emberként.
Ha valaki megkérdezi, miért engedi mindezt Isten, a borzalmakat és jogtalanságokat a Földön, miért nem avatkozik be, akkor itt következik a válasz: Ezt a kérdést csak egy olyan ember teszi fel, aki nincs tisztában saját isteniségével. Abból indul ki, hogy ő maga kicsi és gyenge, és valahol ott fenn egy fölé rendelt Isten ül. Ez az ember még nem tudja, hogy az isteni fény mindenben benne van. Isten megígérte neked, hogy minden körülmények között megtartod a szabad akaratodat, és minden ember szintúgy, hogy meglegyen a lehetőséged, hogy te önmagadból kiindulóan bármikor a szeretet és a fény mellett dönthess. Vagy - ha ezt jónak tartod- az ellenmegmozdulás, a sötét oldal mellett dönts, a nélkül, hogy bármikor is megítélésre, vagy irányításra kerülnél. Ez által nem helyez gyámság alá, hanem a teljes játékteret meghagyja a számodra, ami egy isteni lénynek a rendelkezésére áll.
A legsötétebb időszakban elküldte hozzád a Megváltót. Őt minden ember számára küldte. Azoknak is, akik őt ezer évig, vagy még régebben várták, és az Ótestamentumot az egyetlen igazságukká emelték, így vallási buzgóságukban vakká váltak, és a Messiást nem ismerték fel, amikor előttük állt. És azoknak is, akik szíve nem látott, mert abban hittek, hogy Isten Fia teljes pompában fog leereszkedni és egyetlen hatalmi szóval gondoskodik az igazságról.
És egy csecsemő érkezett, aki semmilyen régi és megcsontosodott szabályt sem vett figyelembe, aki bűnösökkel és hasonlókkal beszélt és a számukra is ugyanazt a szeretetet nyilvánította ki, mint akik az írásokat tanulmányozták, és teljes jámborságukban már nem tudtak nevetni. Ennyiben Jézus ideje, amikor a földön volt, nem volt annyira különböző a maitól. Ezután keresztre feszítették, mert egyszerűen nem akarta azt tenni, amit elvártak tőle. Eddig még a fény magas hierarchiái sem számoltak azzal, hogy a Luciferi energia még ilyen hatalmas a Földön.
Maga az Isteni Forrás ezt bizonyosan tudta, de ő hagyta megtörténni. Meghagyta az emberiséget akaratában. Odaadta fiát és meghagyta szabad akaratát. Megakadályozhatta volna, megmutathatta volna nekik, kié a hatalom. De a mellett döntött, hogy az emberiség kollektív akaratának enged, és ennek odaadta magát. Az emberinek odaadta magát, osztozott a fájdalomban, melyet az emberlét magával hoz, a feltétel nélküli szeretet egy aktusával. Nem azért mert elkerülhetetlen volt, hanem egyszerűen szeretetből. És magában a halálban sem azt tette, amit oly sokan vártak tőle. Nem jött le az utolsó pillanatban a keresztről, nem büntetett meg minden hazugságot, és nem demonstrálta a hatalmát.
Jézus Christus, mély szeretettel meghajlok előtted, és megfogadom, hogy mindent megteszek azért, hogy a művet veled együtt befejezzem.
Az Isteni Forrás egyszer közvetlenül beleavatkozott az eseményekbe, amikor egy saját részt kiküldött: Jézus Christust. És még egyszer meg fogja tenni, amikor befejezi, ami máshogyan nem kerülhet tökéletes befejezésre. Beleegyezett, hogy kegyelem energiát fog kiküldeni és Lucifert a saját akarat ellenében is hazahozza. Az volt Jézus fő feladata, hogy mindezt energetikailag előkészítse-mindannyiunkkal közösen, akik az idők kezdete óta azon dolgozunk, hogy az isteni rendet újra helyre állítjuk.
Ez lesz a záró aktus, a finálé. Lucifer Yoah Toh-ként ismét a szeretet szálhoz csatlakozik, és elfoglalja helyét. Mély megindultsággal fogja tudni újra érezni a szeretetet, és újra azzá lesz, aki mindig is volt. Az univerzum legmagasabb szeretet angyala. Tisztelni és ünnepelni fogják azért, hogy a kísérlethez rendelkezésre állt. Az Isteni lélegzet, SOLAVANA ismét eredeti ritmusában fog áradni az univerzumba, és Jézus ismét visszatér ebben a fényben, hogy minden ember számára megjelenjen, és megáldja a bolygót. Ezután a Földet újjáépítik.
Ha te ma a Tudók fényével tekintesz a Földre, minden sokkal világosabbá válik. Masszív energia hullámok szabadulnak fel, a Valóság energia beárad. Minden, ami sokáig elrejtett volt, láthatóvá válik az emberek lelkében is. A fény előhozza a luciferi energiákat, hogy transzformálódjanak. Mi ezt kollektíven tesszük, miközben érezzük. Minden, amit készen állsz érezni, a szeretetben transzformálódik. Minden érzés transzformálódik, a vélhetően negatívok is, mint a düh, irigység, gyász, féltékenység..stb. Ezért légy gyengéd önmagadhoz, mert ami benned és a földön végbemegy, ez hozzá tartozik – még ha oly sokszor drámai és rossz is a számunkra.
Ezek a kor jelei és te a kor egy tanúja vagy. Ezért tűnik a gyakorlatlan szem számára pillanatnyilag úgy, hogy minden eltűnik a süllyesztőben, és az emberiség lerombolja önmagát. Ez a gond és félelem az elméből keletkezik, mert az ő uralma befejeződik. A szív szintje veszi át a vezetést. Te az emberi felszíni értelmedet csak céllal és tudatosan fogod használni, a szolgálatodba fogadod, amikor szükséged lesz rá, pl. amikor 1+1-et összeadsz, vagy ha határidőket egyeztetsz. Én sem tudtam sokáig ezt elképzelni. De hidd el nekem ez nagyon jól működik, hogy a döntéseidhez és tevékenységedhez intuitíve közelítesz, és a magasabb intelligenciát engeded működni általad. Ezzel megérkezik egy gyermeki öröm időszaka, és élvezni fogod az életed. Nem tart már sokáig. Szemléld az eseményeket addig azon az alapelven: Minél hevesebben tombolnak a Lucifer energiák, annál közelebb vagyunk a megszabaduláshoz. Minél erősebb kívül a vihar, annál nyugodtabb légy a szívedben és bízzál.
Ha befejeződik a transzformáció és Lady Gaia, a gyönyörű bolygó megtisztul, az emberiség újra indul, és megteremt egy hazát békében, harmóniában és nagyrabecsülésben, folyamatos kapcsolatban a valóság minden szintjével. Egy élénk kereskedelem alakul ki a többi bolygóval, melyek egykor szintén a mélybe kerültek és párhuzamosan egy hozzánk hasonló fejlődésen mentek át. A mai technikára ehhez nem lesz szükségünk. Egy új technológia érkezik meg. De ez egy egészen egyedi téma.
Kedves barátom, kedves barátnőm, ezzel az időkön keresztüli utazásunk végére értünk. Köszönöm neked, hogy megengedted nekem, hogy a számodra a saját szavaimmal nagy vonalakban körvonalazhattam a korszakok leforgását, melyek a szellemi világ üzeneteiből, saját emlékekből, és a dimenziók közötti utazások tapasztalásából álltak össze. Valószínűleg segítséget jelent ismerni az egész történetet ahhoz, hogy valami újat a megfelelő helyére tudj illeszteni, és hogy be tudd határolni, hogy ennek a számodra van-e jelentősége vagy nincs.
Nama’Him